gangwoman

Tegnap férjem testvéreivel a La Pampa Steakhousban ebédeltünk. Nem vagyok már éppen gyerek, és annak ellenére, hogy számtalan módon tudok magam is készíteni a marhahúst, életemben először láttam ekkora steak-et. A fiúk igazi emberes méretet vállaltak be, fejenként egy 480g-os bélszint. Mit mondjak számomra lenyűgöző látvány volt, első pillantásra az jutott eszembe, mit keres egy fatörzs a tányéron. A hús mellé, ami férjem elmondása szerint „egyszerűen fantasztikus” volt, különböző szószokat is felszolgálnak mártogatóknak. Ő a 480g-os steak mellett előételnek Empanadas-t evett, ami sajttal, csirkével, darált angus bélszínnel töltött tradicionális argentin ételkülönlegesség.

 Itt most be kell vallanom valamit, szégyen-szemre én voltam az egyetlen, aki egy steakhousban csirkét rendelt. Pironkodom is emiatt, de nem szeretem a marhahúst ebben a formájában. Én roston sült csirkemellet kértem, fokhagymás, paradicsomos, gombás Casanova mártásban, sáfrányos indián rizzsel, mellé csőben sült spenótot, előételnek pedig fokhagyma krémlevest. Nem csalódtam. Mind a kiszolgálás, mind az ételek, nem beszélve a design-ról, nekem tökéletes volt. Nem sokszor fordul elő, hogy, mindent az utolsó falatig megeszek, amit kihoznak. Most viszont ez történt, aminek meg is lett a következménye, estig fulladoztunk a férjemmel, és felváltva versenyeztünk, hogy megtaláljuk a megfelelő „dőlési szöget” a kanapén.

www.lapampa.hu